A spirulina egy cianobaktériumokból álló biomassza. 3 fajtája van: Arthrospira platensis, Arthrospira fusiformis és Arthrospira maxima. Az Arthrospira-t világszerte használják táplálék-kiegészítőként vagy takarmány-kiegészítőként például baromfiiparban. Egyesek akár teljes értékű élelmiszerként fogyasztják ezt a gyógynövényt.
Bár manapság különbséget tesznek a spirulina és az Arthrospira között, régebben egy csoportba sorolták őket. A spirulina név egyenesen a platensis biomasszájára utal, ami a fotoszintetikus baktériumok közé tartozik. Az Arthrospira fajait lúgos és sós vizekből izolálták trópusi és szubtrópusi területeken. A különféle fajták különböző területeken, kultúrákban tettek ismeretségre szert. A platensis főleg Afrikában és Ázsiában, míg a maxima leginkább Mexikó és California területén vált ismerté.
A spirulina egészen a 16. századig volt fontos táplálékforrása az aztékoknak és egyéb mezoamerikai népeknek. Francia kutatók találtak Texcoco-tónál nagy mennyiségben spirulát az 1960-as években. A 1500-as évek után először 1940-ben került újra említésre ez a gyógynövény egy Pierre Dangeard nevű filozófustól. Egy kanembu törzs által fogyasztott „dihe” nevű süteményről beszélt, aminek az összetevője nagyrészben spirulina volt. Nade mire is jó?
A spirulina leginkább alultápláltság kezelésére alkalmas, tápanyagokban gazdag étrend-kiegészítőként, valamint étrendi támogatásként hosszútávú űrrepülőknek. Legnagyobb előnye az állatállományokkal szemben, hogy kevesebb földre és vízre van szüksége fehérje- és energiatermeléshez. A szárított spirulina 5% vizet, 24% szénhidrátot, 8% zsírt és nagyjából 60% fehérjét tartalmaz. Szárított por formájában, 100 g spirulina 290 kilokalóriát biztosít. Számos alapvető tápanyagot tartalmaz. Fehérjéket, B-vitaminokat, valamint ásványi anyagokat, például vasat és mangánt. B-12 vitaminokat nem tartalmaz, így fontos megemlíteni, hogy a spirulina nem megbízható B12-vitamin forrás, a régi kutatások eredményeivel ellentétben.
Ha úgy döntöttél, kipróbálnád a spirulinát, felhívnánk a figyelmed a kockázatokra és mellékhatásokra. A spirulina vényköteles gyógyszerekkel együtt szedve káros kölcsönhatásokat okozhat, különösen az immunrendszert segítőkkel és a véralvadást befolyásolókkal. Egyes spirulina-kiegészítőkről kiderült, hogy gyomor- és bélrendszeri zavarokat okozhatnak, például hasmenést, puffadást, fejfájást, izomfájdalmat, arckipirulást vagy akár izzadást. Legrosszabb esetben májkárosodás is szóba jöhet. Leginkább gyermekekre és terhes nőkre veszélyes. Mindezek, csak a mikrocisztin-szennyezett spirulinákra vonatkoznak, amiket nem maga a spirulina termel. Nehézfém-szennyezettség aggodalomra adhatna még okot, de ez csak a Kínában forgalmazott kiegészítőkben jelent meg.
Összességében a spirulina egy nagyon hasznos gyógynövény, de oda kell figyelnünk, milyen minőségűt fogyasztunk. Ha a kvalitásával nincsen probléma, abban az esetben nem kell aggódnunk sem.
