Fogaink sokkal fontosabb szerepet játszanak az egészségünkben, mint gondolnánk. Nemcsak az étkezés minőségére vannak ugyanis hatással, hanem az emésztésünkre vagy akár a hallószerveinkre is. Fokozottan figyelnünk kell tehát a fogainkra, cikkünkben részletesen is kitérünk ennek pontos okaira.
Esztétikai kérdések
A fogakról alighanem a mosoly jut először az eszünkbe: az egészséges, szépen csillogó mosoly fél siker a magánéletben, de még a karrierünkben is. Elsősorban azért, mert a kusza fogak vagy a hiányos fogsor könnyen önbizalomvesztéshez vezethet. Úgy érezzük majd, hogy takargatnivalónk van, ezért kevésbé leszünk magabiztosak egy állásinterjún vagy egy randevún.
Bár manapság már számtalan módszer létezik a fogaink esztétikai helyreállítására, érdemes arra törekednünk, hogy minél hosszabb ideig megtartsuk a természetes fogakat. Ha ez mégsem sikerülne, a híd, a korona vagy éppen a korszerű porcelán héj is szóba jöhet. Ne halogassuk ezeket a kezeléseket, ha a rossz fogaink miatt lelki nehézségeket tapasztalunk magunkon!
Egészségügyi problémák
Az esztétikai kérdéseket sem szabad félvállról vennünk, az egészségügyi kockázatokra pedig ez hatványozottan igaz. A fogaink ugyanis lényegében az egész szervezetünkre kihatnak, a rossz fogak pedig számtalan betegség forrásaként szolgálhatnak. Elsők között kell megemlítenünk az emésztéssel kapcsolatos panaszokat. Egy-egy fogvesztés után már nem tudjuk ugyanúgy megrágni az ételt, mint korábban, ez pedig fokozott terhelésnek teszi ki a gyomrunkat. Ilyenkor igen jellemző a reflux vagy a savasodás kialakulása.
Fogaink olyan közel találhatók más szerveinkhez, hogy gyulladásuk, betegségük könnyen áttevődhet egyéb területekre is. Például az arcüregre vagy a fülekre, ahogy a fogak romlása egyre mélyebbre és mélyebbre hatol. Ennek fülbe sugárzó fájdalom vagy akár arcüreg gyulladás is lehet a következménye. Hasonló a helyzet a rágóizmainkkal is: a fogak gyulladása ezekre is kihathat, extrém esetben pedig harapási rendellenességet vagy szájzárat is okozhat.
A fogainkon elszaporodó baktériumok azonban nem állnak meg a környező szerveknél. Az ínybe, majd a vérkeringésbe jutva bármely szervünket megtámadhatják, így akár szív- és érrendszeri betegségeket is kiválthatnak, de nem ritka a magas vérnyomás vagy a szívbélhártya-gyulladás sem.
Ugyanezek a baktériumok a tüdőben is panaszokat okozhatnak. Ennek legenyhébb változata a légúti fertőzés, de a helyzet könnyen tovább romolhat. A fogproblémák idővel olyan veszélyes betegségek forrásai lehetnek, mint a tüdőgyulladás vagy az akut bronchitisz. Feljegyeztek ugyanakkor már olyan eseteket is, amikor a foggyulladás – más néven góc – krónikus obstruktív légúti betegségbe (COPD) torkollott.
Vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor még nagyobb figyelmet kell fordítanunk fogaink egészségére. Várandósság során például rendszeres fogászati vizsgálatra, góckutatásra van szükség, mert a gyulladások, fertőzések akár terhességi szövődményeket is eredményezhetnek. Amennyiben ezeket nem tárják fel és kezelik időben, koraszülés vagy alacsony születési súly lehet a következmény. Egyes kutatások pedig arra is rámutattak, hogy összefüggés van a hiányos szájhigiénia és a női meddőség között.
Cukorbetegként szintén nem szabad félvállról vennünk a fogápolást. A diabétesszel élő emberek ugyanis gyakrabban szenvednek fogínygyulladástól, ami megnövelheti a szervezet vércukorszintjét, és számos szövődmény táptalajaként szolgálhat. A folyamat fordítva is működhet: a fogbetegségek hosszú távon akár a cukorbetegség kialakulásáért is felelősek lehetnek.
Figyeljünk a fogainkra!
A korszerű fogorvoslás az összes fenti problémára megoldással szolgálhat. Az esztétikai panaszokat fogszabályzással, fogpótlással vagy éppen porcelán héjjal orvosolják. Az egészségügyi gondokra pedig gyulladáscsökkentők jöhetnek szóba a gyökérkezelés és tömés mellett. Miért jutnánk el azonban idáig? Sokkal jobban járunk, ha esélyt sem adunk a fogproblémáknak a kialakuláshoz. Ehhez pedig nem kell sok, csak némi odafigyelés.
A megfelelő szájápolás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mossunk fogat legalább naponta kétszer, ne feledkezzünk meg a fogselyemről sem, amivel még jobb eredményt érhetünk el. A legtöbbet pedig azzal tehetjük fogaink épségéért, ha nem csak akkor keressük fel a fogorvosunkat, amikor már panaszaink vannak. Évente egyszer, kétszer járjunk el kontrollra, hogy már a kezdeti szuvasodásokat is ki tudja szűrni a szakember.
A fogaink az életminőségünkre is kihatnak
Fájó fogakkal nem esik jól az étel, nehezünkre esik a beszéd és még az alvásunkat is tönkreteheti a fájdalom. Ezek – és a később kialakuló komplikációk – drasztikusan csökkentik az életminőségünket, nem érdemes tehát halogatni a fogaink rendbe tételét!
