Az International Osteoporosis Foundation (IOF) SCOPE ’21-jelentése alapján, mely 2019-es adatok elemzésére épül, Magyarországon 559.000 ember szenved csontritkulásban és egy év alatt 86.000 csontritkuláshoz köthető törés történt.
A csontritkulás bár tünetmentesen fejlődik ki, már korai stádiumban felismerhető és nagy hatékonysággal kezelhető. Hazánkban mégis kezeletlenül marad a nők 65%-a, ezért a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság hangsúlyozza a megelőzés és kezelés fontosságát. Magazinunk segítséget nyújt ebben. Lássuk csak, mi is a helyzet!
Az ellátás hiánya nem lehet indok, mert teljes mértékben biztosított. A szükséges vizsgálatokat a TB megfelelően támogatja, a terápiás protokoll pedig Európában az egyik leghaladóbb kis országunkban. Éppen ezért a szűrésre való hajlandóságban, az egészségtudatos életmódban keresendő a hiányosság oka.
Jó, ha tudod és köszönjük, ha felhívod ismerőseid – főleg az érintett korosztály tagjainak – figyelmét is arra, hogy csontsűrűség mérésére beutalót több szakorvos is adhat, például belgyógyász, endokrinológus, reumatológus, traumatológus, ortopéd orvos vagy nőgyógyász.
„A vizsgálatok és a kezelés összehasonlíthatatlanul kisebb kényelmetlenséggel és kockázattal jár, mint egy esetleges csonttörés, így mindenképpen érdemes élni ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozza Prof. Dr. Takács István.
A csontritkulásban szenvedő betegeknél nagyon könnyen csonttörést okozhat egy kisebb esés, vagy kisebb súllyal történő csontterhelés. A csigolya-, combnyak- vagy csípőtörések tartós mozgáskorlátozottsághoz, rövidebb élettartamhoz vezethetnek.
Kiknek javasolt leginkább a szűrővizsgálat?
A leginkább veszélyeztetettek az idős emberek. A menopauzán átesett, 50 év feletti nőknek, illetve azoknak, akik már egyszer elszenvedtek kistraumás törést, a további törések megelőzése érdekében feltétlenül konzultálniuk kell kezelőorvosukkal.
Egyértelmű összefüggés van az ösztrogénszint csökkenése és a csonttömeg-vesztés között, ami meghatározza a legérintettebb korosztályt.
Miből áll a szűrővizsgálat?
Egy egyszerű, gyors, röntgenvizsgálathoz hasonló, fájdalommentes vizsgálatról van szó. Az oszteodenzitometriás (ODM) vizsgáló készülék által kibocsátott röntgensugarakat a csontok elnyelik. Ahol nagyobb a csonttömeg ott jobban, ahol kisebb, ott kevésbé, így következtetni lehet a csontösszetételre. Alacsony sugárterhelés mellett nagyjából 20 percre kell számítani.
A számítógép meghatározza a BMD értéket, azaz az ásványi csontsűrűséget és megmutatja, hogy van-e csontállomány-vesztés vagy csontritkulásra utaló jel. Amennyiben további vizsgálatok dedikálódnak, úgy vér- és vizeletvizsgálatra, illetve reumatológiai vizsgálatra is sor kerülhet, hogy aztán megkaphassa a beteg a megfelelő terápiás javallatot és kezelést.
„A csontsűrűség mérés (osteodenzitometria – ODM) egy egyszerű, gyors és fájdalommentes szűrővizsgálat, amellyel megállapítjuk a csontritkulás hiányát vagy meglétét, valamint súlyosságát. A legtöbb esetben a probléma gyógyszeres kezeléssel orvosolható, ami csupán kis terhet jelent a páciens számára, hiszen a gyógyszeres kezelés sok esetben csak heti, vagy akár féléves-éves rendszerességgel történik” – mondja Prof. Dr. Takács István, a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság, az IOF hazai tagszervezetének elnöke, aki a hosszú távú megoldást az orvosok és a páciensek egyidejű tájékoztatásában látja.
Ha az érintett célcsoportba tartozol, érdemes komolyan odafigyelned a kampány üzenetére és a tettek mezejére lépned.
