Az érintés értéke

297
érintés

Az érintésnek nagyon fontos szerepe van a szociális viselkedés komplex rendszerében, ugyanis az olyan gesztusok, mint a vállveregetés vagy az ölelés pozitív hatással vannak a társas kapcsolatokra. Az ELTE TTK Biológiai Intézet kutatói az érintés agyra gyakorolt szerepét vizsgálták. A szakértők az ezen a területen kevésbé vizsgált agyi idegpályák, valamint molekulák szerepét fejtették ki tanulmányukban, mely a Current Biology tudományos szaklapban is megjelent.

Az érintés jelentősége

Nem csak a pszichológusok, hanem a mindennapi ember is ösztönösen tudja, hogy mekkora jelentősége van a legegyszerűbb érintésnek is. Barátaink ölelése, de akár csak egy könnyed simogatás is nyugtató hatású. Sőt, nem csak az emberek, hanem az állatok esetében is fontos az érintés, hiszen elég csak a majmok kurkászó magatartására gondolni.

A neurobiológusok már korábban is rájöttek, hogy az érintés által szerzett információ az agy talamusz nevű területén átkapcsolva a nagykéregben tudatosul. Viszont annak lehetősége is felmerült, hogy az agy más módon is tudomást szerez a társaink felől érkező ingerekről. Például nem kell tudnunk, hogy éppen simogatnak minket, anélkül is tudjuk, hogy ez kellemes érzés. Erről a biologia.elte.hu weboldalon bővebben lehet olvasni, ahogy a teljes kutatásról is.

Pontosan mi történik agyunkban, amikor megérintenek?

A kutatók nőstény patkányok, alomtestvérek segítségével modellezték a társas érintkezést. A rágcsálók szociális viselkedésének fő szabályozó központja, a hipotalamusz az agy alsó részén, mégpedig a talamusz alatt helyezkedik el. A rágcsálók esetében nincs domináns szerepe a nagyagykéregnek.

A kutatók valószínűsítik, hogy a hipotalamusz az emberek ösztönös viselkedésében is szerepet játszik. A kutatás hipotézise, hogy a szociális érintéssel kapcsolatos információkat hordozó felszálló idegpályák úgy jutnak el a talamuszból a hipotalamuszba, hogy közben nem érintik a nagyagykérget. Viszont egy ilyen bemenet a hipotalamusz által vezérelt vegetatív és hormonális változásokat közvetlenül váltja ki, például a szívfrekvencia fokozódását.

Első lépésként a kutatók rámutattak, hogy a társas érintkezés hatására a neuronok szelektíven aktiválódnak a talamusz eddig kevésbé ismert területén. Ezt követően virális géntranszferen alapuló kemogenetikai módszerekkel kísérletszerűen növelték vagy csökkentették ezeknek a neuronoknak az aktivitását. Az ELTE TTK Biológiai Intézetének oldalán a teljes kutatásról olvashatsz.

Forrás