A párkapcsolatok mindig is komplex és kihívásokkal teli területek voltak életünkben. Gyakran tapasztaljuk, hogy olyan emberekkel alakítunk ki kapcsolatot, akik képesek érzelmileg megbántani minket, és ez a fájdalom hasonlít ahhoz, amit gyerekkorunkban a szüleinktől vagy akár nagyszüleinktől tapasztaltunk. Ez a jelenség pszichológiai körökben „sémakémia”-ként ismert, és segíthet megérteni, miért vonzódunk bizonyos típusú emberekhez, akik képesek aktiválni vagy megerősíteni azokat a kapcsolati sémákat, amelyeket korábban kialakítottunk.
A „sémakémia” kifejezést Jeff Young, a kognitív terápia egyik meghatározó alakja vezette be. Ez a jelenség gyakran erős érzéseket hordoz magában, és olykor reményt is kelt bennünk, hogy talán most végre megkaphatjuk azt, amit gyermekkorunkban nem kaptunk meg. Az alapvető sémák olyan kapcsolati minták, amelyek megkérdőjelezhetik a szeretet, az önállóság, az érzelmek és szükségletek szabad kifejezésének lehetőségét, valamint az önkontrollt és a lazulásra, játékosságra és kreativitásra való igényünket.
A sématerápiás modell arra épül, hogy a korai élményeink az alap érzelmi szükségleteink kielégítésével kapcsolatos sémák formájában rögzülnek az elménkben. Ha ezek a sémák merevek vagy azt sugallják, hogy az alapszükségletünk érvénytelen vagy kielégíthetetlen, akkor ezek az élmények felnőttkorban is befolyásolják a párkapcsolatainkat. Gyakran olyan partnerrel találjuk magunkat, akik a sémáinknak megfelelően viselkednek, és olyan érzéseket váltanak ki, mint az elutasítás vagy az elhanyagolás.
A sématerápia célja, hogy a párkapcsolat résztvevői megértsék saját és a másik szükségleteit, és képesek legyenek átlátni a tanult kapcsolati sémák mögötti valóságot. Fontos, hogy a rossz megküzdési stratégiákat, mint az elkerülés, lefagyás vagy támadás, a szükségletek helyett a másik és saját szükségletekre fókuszáló módon cseréljék le.
Kattints ide vagy a képre a kedvezményért!
Néha a párkapcsolati sémák olyan mélyen rögzültek a személyiségünkben, hogy akadályozzák a kapcsolat fejlődését és a rugalmas alkalmazkodást a szükségletekhez. Ez a patológiás vagy kóros egyensúlyi helyzet, amely beszűkíti a pár életét, és csak néhány szükségletüket elégíti ki részlegesen. Ebben a helyzetben mindkét fél valamilyen szinten kényelmesen érzi magát, mivel ismerősök a hozott gyermekkori minták, és tudják, mire számíthatnak a másik fél részéről.
A sémakémia és a sématerápia segíthet felismerni ezeket a mintákat és megoldásokat találni rájuk. A cél az, hogy a párkapcsolatok mélyebb megértést és egészségesebb kapcsolati mintákat eredményezzenek mindkét fél számára. Az új megközelítés és a szükségletek fókuszálása lehetővé teszi a párkapcsolatok és az egyének személyes fejlődését is.
