Ha autót vezetünk, esetleg egyszerűen csak az utcán sétálunk, bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egy közlekedési baleset szemtanúi leszünk. Ilyenkor előfordulhat, hogy leblokkolunk, nem tudjuk, hogy mivel tudnánk segíteni az adott szituációban. Figyelemmel arra, hogy egy autóbaleset esetén gyors és hatékony cselekvésre van szükség, nem árt tisztában lenni azzal, hogy emberileg mi várható el tőlünk – de azzal sem, hogy mire vagyunk jogszabály alapján kötelesek. Az alábbiakban ezt vizsgáljuk meg.
Maradjunk a helyszínen
Ha baleset szemtanúi vagyunk, első pillantásra sokszor nem is tudjuk pontosan megítélni, hogy mi történt. Lehet, hogy egy egyszerű koccanásról van szó, amit a felek percek alatt lerendeznek egymással, de az is elképzelhető, hogy valamely résztvevőnek egészségügyi ellátásra lesz szüksége.
A helyszínen maradás abban az esetben is nagyon fontos, ha senki nem szorul segítségre, így az adott helyzetben nincs teendőnk. Ugyanis, ha a baleset résztvevői valamilyen okból – például mert nem tudnak megegyezni abban a kérdésben, hogy ki a felelős a koccanásért, esetleg valamelyikük nem rendelkezik kötelező biztosítással – rendőrt hívnak, a tanúvallomások a későbbiekben igencsak fontosak lehetnek. Az érintett sofőröket egyéni érdekek hajthatják, ráadásul résztvevőként nem biztos, hogy úgy látták a körülményeket, ahogy egy külső szemlélő.
Ma már szinte mindenkinél van mobiltelefon, így az sem árthat, ha készítünk néhány fényképet a helyszínről, az autókról, így az események pontos menete később egyszerűbben rekonstruálható lesz. A rendőrök kiérkezéséig tehát maradjunk a helyszínen, ne nyúljunk semmihez – hacsak nincs szükség segítségnyújtásra –, majd adjuk meg adatainkat és elérhetőségeinket, így később, ha szükség van a vallomásunkra, könnyen elérhetnek minket.
A segítségnyújtás már nem csupán erkölcsi kötelesség
A helyszínen maradni nemcsak azért fontos, mert ez emberileg bárkitől elvárható: személyi sérülés esetén a jogszabályok is erre köteleznek minket, így, ha nem teszünk ennek eleget, akár büntetőeljárás is indulhat ellenünk.
A KRESZ szabályai szerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. A jogszabály a felelősséget kiterjeszti abban az esetben, ha személyi sérülés történt, vagy valamely jármű kigyulladt: ekkor a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani és ehhez a járműben készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést – esetleg tűzoltó készüléket – rendelkezésre bocsátani.
A Büntető törvénykönyv ezt a kötelességet kiterjeszti minden érintettre, ugyanis míg cserbenhagyást csak az követhet el, aki a közlekedési balesettel érintett járművet vezeti, a segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt már bárki felelősségre vonható. A Btk. szerint ugyanis aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
Láthatjuk tehát, hogy komolyabb következményei is lehetnek annak, ha tovább sétálunk: maradjunk tehát a helyszínen, és győződjünk meg arról, hogy van-e a balesetnek olyan résztvevője, aki segítségünkre szorul.
Hogyan tehetjük magunkat hasznossá?
A fentiekből következik, hogy ha komolyabb baleset történik, akkor már nem csak szemlélőként vagyunk jelen: aktív közreműködésünkre is szükség lehet. Ennek során először is gondoskodjunk a helyszín biztosításáról – bizonyosodjunk meg arról, hogy a vészvillogót bekapcsolták, az elakadásjelző háromszöget kihelyezték – majd telefonon hívjunk segítséget. Ezt követően vizsgáljuk meg, hogy van-e olyan személy, akinek élete vagy testi épsége veszélyben van.
A segítségnyújtás alapvető szabályai
Természetesen nem lehetünk mindannyian képzett elsősegélynyújtók, azonban laikusként is tisztában kell lennünk az életmentés alapszabályaival, hiszen ezekre mindennapi életünkben is bármikor szükség lehet.
Ha eszméleténél lévő sérültet találunk, hallgassuk meg panaszait és vizsgáljuk meg, hogy fenyegeti-e őt közvetlen életveszély: egy ütőeres vérzést például azonnal el kell látni. Ha ilyet nem észlelünk, maradjunk mellette a mentők kiérkezéséig, tartsuk szóval, figyeljük az életfunkcióit.
Ha a sérült eszméletlen, azonban azt tapasztaljuk, hogy légzése rendben van, ellenőrizzük, hogy felmerülhet-e gerincsérülés, combcsont- vagy medencecsonttörés, esetleg súlyos fejsérülés: ezek hiányában helyezzük őt stabil oldalfekvésbe, majd légzését figyelve várjunk a kiérkező orvosi segítségre. Ha az eszméletlen sérült nem lélegzik, azonnal meg kell kezdenünk az újraélesztését mellkaskompressziók végzésével: ebben a mentőszolgálat telefonon is segítséget fog nyújtani nekünk.
Őrizzük meg nyugalmunkat
Természetesen egy baleset szemtanújaként idegesek, stresszesek vagyunk, lehetőség szerint azonban próbáljuk megőrizni a hidegvérünket. Gondoljunk arra, hogy azok, akiket az ütközés közvetlenül érint, még nálunk is nehezebb helyzetben vannak: aggódnak a saját és a másik fél testi épségéért, az autójuk állapotáért, vagy azért, hogy a kötelező biztosításuk valóban fedezi-e az általuk okozott kárt. Lehetőségeink szerint könnyítsük meg a helyzetüket: ne csak azért, mert ez a kötelességünk, hanem mert hasonló helyzetben mi is azt szeretnénk, ha a járókelők a segítségünkre sietnének.
Ez a cikk egy fizetett promóció, támogatott tartalom, megrendelője a K&H Bank Zrt. A cikkben hivatkozott termék vagy termékek részletei és feltételei a K&H Bank személyes ügyfélpontjain és honlapján (www.kh.hu) érhetőek el.
