Sokak számára a COVID hosszútávú, súlyos neurológiai és neurokognitív károsodásokkal jár, ezt a jelenséget egyes kutatók neuro COVID-nak nevezték el. /Forrás/
Miért alakul ki a neuro COVID és kik a leginkább veszélyeztetettek?
Cikkünk forrásában nyilatkozó két kutató és egy problémában érintett személy tapasztalatait az alábbiakban összegezzük.
A COVID19 világjárvány előrehaladtával egyre jobban tudatosul, hogy minden harmadik ember, akinek a COVID tesztje pozitív lett, és akiket általában nem kezeltek, nem gyógyul meg teljesen legalább 3 hónapig. Egy hosszú COVID fertőzésben szenvedő emberekről készült nemzetközi tanulmány 203 különböző tünetet dokumentált.
- Kétharmaduk (65%) számolt be arról, hogy 6 hónapig tapasztalt tüneteket. A kognitív diszfunkció a három leggyengítőbb tünet egyike volt a fáradtság és a légszomj mellett.
- Az agyköd a leggyakoribb tünet, amelyet a kognitív diszfunkcióban szenvedők írnak le. (Medical News Today)
De mi is az a COVID agyköd?
A poszt COVID szindróma folyamatos fizikai, kognitív tünetet ír le legalább 6-12 héttel a pozitív COVID teszt, vagy az akut COVID tünetei után.
Egyes kutatók a neuro covid kifejezést használják agyi megnyilvánulásainak leírására, ideértve a gyakran előforduló fejfájást és szaglásvesztést, valamint a ritkább problémákat, például a stroke-ot, az és a Guillain-Barré szindrómát.
A neuro COVID-ban szenvedők általában az agyi ködre panaszkodnak – azaz a tisztán gondolkodásra való képtelenségre. Ez egy olyan tünet, amely a szorongással hozható összefüggésbe, csakúgy, mint a COVID légúti, szív- és érrendszeri tünetek (légszomj, szívdobogás és szédülés).
Kiket fenyeget leginkább a neuro COVID?
Egy klinikai professzor leírta klinikáinak két betegcsoportját, akiknél a neuro-COVID különböző formáit mutatták ki. A fiatalabb személyek első csoportja súlyosabb légúti betegségben szenvedett az akut fázisban. Idővel ezek a betegek általában jobban lettek.
A második csoportot aggasztóbbnak írja le. Általában 60 év felettiek és esetükben „demencia-szerű” szindróma alakult ki: „Először azt gondoltuk, hogy azért, mert a demenciában szenvedőknél kevésbé valószínű, hogy képesek betartani a távolságtartás és a maszk viselést, vagy ki voltak téve a fertőzésnek az intézményekben, kórházakban.”
Sok hipotézis arra törekszik, hogy megmagyarázza a Covid hosszútávú neurológiai hatásainak kóros útvonalait. Általános magyarázatok közé tartozik a betegség után érzett általános fáradtság.
Azok, akik betegekké válnak a Covid enyhébb formáival, várhatóan körülbelül 2 hét múlva helyrejöttek, de egyre több embernél jelentkeznek tünetek még hónapok múltán is. Sokaknak ez a hosszabb betegség súlyosan befolyásolja az életét, gyakori, hogy a tünetek terhe mellett nem tudnak megbirkózni a munkával vagy az egyéb tevékenységeikkel.
Az extrém fáradtság úgy tűnik a leggyakoribb tényező, amely hosszú távon a vírusfertőzésen átesettek között megmarad.
Cikkünk semmilyen módon nem alkalmas öndiagnózis felállítására, ismeretterjesztő, informatív jellegű. Ha tapasztalja a fenti tünetek valamelyikét, konzultáljon orvosával!
