Bár leginkább átvitt értelemben használjuk a „szemünk fénye” kifejezést, cikkünkben most inkább a valódi értelmére fókuszálnánk. Szemünk testünk optikai csúcstechnológiája, míg jól működik, természetesnek vesszük szolgálatát. Ahogy minden szervünket, a szemünket is érinthetik különféle betegségek, ezért lássuk, mit érdemes tudnunk ezzel kapcsolatban!
A szem az egyik legfontosabb érzékszervünk, működése kifejezetten bonyolultnak mondható. Főbb részei a szemgolyó, a látóideg, annak idegrendszeri kapcsolatai és a szemmozgató izmok, ami már járulékos szervnek számít a működésében. A leginkább sérüléseknek kitett rész a szaruhártya, mely védi a szemlencsét és a szivárványhártyát, emellett fénytörő közeg. Kiszáradása kellemetlen és az UV sugárzástól is védenünk kell.
Ahhoz, hogy közelre és távolra is jól láthassunk, a szemlencse folyamatos alkalmazkodó munkájára van szükség. Legtöbben idősebb korban tapasztalják meg, hogy veszített rugalmasságából és már nem látunk olyan jól. Az éleslátás helye a sárgafolt, neki köszönhetjük a részletgazdag képet, a rodopszin pedig a fényérzékenységért felelős, melynek egyik fő összetevője az A-vitamin. Így már érthetjük, miért mondták gyerekkorunkban, hogy együnk sok sárgarépát, mert jó a szemünknek. A szemünk egészsége szempontjából nyilván fontos a megfelelő ásványi anyag és vitamin bevitel, de a kérdés ennél azért összetettebb.
Milyen problémák érinthetik a szemünket, illetve a látásunkat?
A szemszárazságot már említettük, sokan kínlódnak tőle. A ritkább pislogás – például TV nézés közben – kevesebb könnyel látja el a szemet, de a fűtési időszak is kiszáríthatja a szemünket, sőt, nyáron a légkondinak is hasonló hatásai lehetnek. Ennél összetettebb problémának számít a hormonháztartás felborulása, ami miatt felszakadozhat a könnyfilm és kiszárad a szem. Erre a problémára jó megoldás lehet a műkönny.
A tavaszi időszak magával hozza az allergiát és sokan panaszkodnak a szem viszketésére. A szem dörzsölése ilyenkor rövid távon enyhülést hozhat, de hosszú távon árthat a szem egészségének. A túl erős vagy gyakori dörzsölés irritálhatja a szem felszínét, károsíthatja a szaruhártyát, sőt, elősegítheti a kórokozók bejutását is, ami fertőzésekhez vezethet. Emellett a dörzsölés fokozhatja az allergiás tüneteket, mivel tovább serkenti a hisztaminfelszabadulást. Ritkább esetben, de tartós és erős dörzsölés akár a szaruhártya elvékonyodását is okozhatja, ami komoly látásproblémához vezethet. Ezért, ha viszket a szemünk, inkább forduljunk szemcsepphez vagy orvosi tanácshoz ahelyett, hogy ösztönösen dörzsölnénk.
A kor előrehaladtával megnehezedhet a közeli fókuszt kívánó tartós tevékenység, gyorsabban elfárad a szemünk ilyen helyzetben. Tapasztalhatunk szemfáradtságot, fejfájást, amit egy megfelelő szemüveg orvosolhat. A rövidlátásnál a szem fénytörő képessége megnő a szemlencse vagy szaruhártya nagyobb mértékű domborúsága miatt, a távollátásnál éppen az ellenkezője történik, a szemlencse ellaposodik.
A szemüveg úgy segíti a látásunkat, hogy a lencséi korrigálják a szem fénytörési hibáit, például a rövid- vagy távollátást, illetve az asztigmiát. Amikor a szem nem tudja pontosan a retinára fókuszálni a beérkező fényt, a látott kép homályossá válik. A szemüveglencse azonban úgy irányítja a fényt, hogy az megfelelő helyre, pontosan a retinára vetüljön, ezáltal a kép éles lesz. Így a szemüveg viselése nemcsak javítja a látásélményt, hanem tehermentesíti is a szemizmokat, csökkentve a fáradtságot, fejfájást és a hosszú távú megerőltetést.
Alábbi videónkból alaposabban megismerheted szemünk működését és néhány egyéb betegség hátterét is, melyek látásromláshoz és a látótér beszűküléséhez vezethetnek.
