A pánikbetegség szorongásos rohamokkal, félelemmel és erős stresszel járó pszichés zavar. Ismétlődően megjelenő, hirtelen előtörő pánikrohamok kísérik, illetve állandó szorongást vált ki az újabb rohamoktól való félelem. Váratlanul fellépő, gyakran ijesztő tünetei miatt sok esetben keverik össze egyes betegségekkel. A pánikbetegség kutatása a kezeléséhez vezető lehetséges megoldásokat vizsgálja, az eredményekből született tanulmányok biztatóak.
A pánikroham gyorsan, erőteljesen támad, viszonylag rövid ideig tart, rettegés, rossz közérzet kíséri. Általában a kiváltó ok nehezen azonosítható, látszólag nem is létezik, hiszen a félelem vélt okai távol állnak a valós realitástól. Más típusú szorongásos betegségekre ez egyáltalán nem jellemző.
Az érintetteknél – akik között valamivel nagyobb százalékban szerepelnek nők – a rohamok idején felborul az önkontroll, irányíthatatlanná válik a viselkedés, heves érzelmi reakciókat produkálnak és ijesztő testi tünetek lépnek fel, mint például légszomj, szapora pulzus, remegés. A rohamot elszenvedők menekülési vágyról, időnként halálfélelemről számolnak be és azonnali segítségre lehet szükségük. Már egész fiatal korban megjelenhet, a húszas évek elején kezdődik, de idősebb korban sem kizárt a kialakulása. A nevét egy Pán nevű görög istenről kapta a sípjával kiváltott „páni” félelem miatt.
Bár ma már közismertebb a betegség, mint korábban és az érintettek is könnyebben megnyílnak, a nehézséget általában a betegség felismerése okozza. Ennek az az oka, hogy az első rohamok után általában valódi szervi megbetegedésre gyanakszanak, mint például szívprobléma, emésztőrendszeri rendellenesség, neurológiai zavar és erre irányulnak a kezdeti vizsgálatok. A pánikbetegség diagnózisánál nincs a háttérben szervi elváltozás.
A pánikroham és a pánikbetegség közötti különbség
Egészséges embereket is utolérhet egy pánikroham, ami számára valószínűleg nehezen elviselhető, de egy pánikrohamból még nem lesz pánikbetegség, éppen ezért fontos a felismerés. Kiszámíthatatlan, látszólag ok nélküli megjelenés és intenzív lejátszódás esetén érdemes gyanakodni. Bárhol, bármilyen élethelyzetben kialakulhat, egyedül, társaságban, nyilvános helyen. Kiválthatja egy szorongással megélt helyzet, például színpadon való szereplés, akadályozottság, bezártság, tehetetlenség, kiszolgáltatottság, jövőben vélt fenyegetettség, magasság, tömeg, illetve még nagyon sok élethelyzet.
Természetesen sok esetben előfordul, hogy visszatér, de azért adódnak kivételek. Akad olyan is, hogy valaki csupán életében egyszer szenved el elszigetelt pánikrohamot és vannak, akik többször is megküzdenek a pánikbetegséggel.
A pánik szindróma kialakulása
Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a rohamok egy hónap alatt többször is megismétlődnek, rendszeressé válnak és erősen befolyásolják a napi életvitelt. Okainak feltárásához még a kutatókra is további vizsgálatok várnak, bár gyanakszanak a neurotranszmitterek alacsony szintjére. Valószínűleg ezek a kémiai hírvivő molekulák hibásan látják el üzenettovábbító feladatukat alacsony szintjük miatt. Ilyen például a dopamin, a noradrenalin, a szerotonin, hogy csak a legismertebbeket említsük.
A pánik szindróma kialakulásáról és tüneteiről A pánik szindróma tünetei cikkünkben is olvashatsz.
Az okok között szerepelhet az örökletes hajlam is, hiszen több esetben figyeltek meg családi halmozódást és jelentősége lehet a pánikbetegség kialakulásában a korábbi életszakaszokban megélt egy-egy súlyosabb stresszhelyzetnek is. Kiválthatja a túlhajszoltság, az állandó időhiány, valamilyen veszteségtől (életünk, szerettünk, vagyonunk, munkánk elvesztésétől) való félelem, szeretethiány, párkapcsolati krízis, elfojtott fájdalom. Érzelmi egyensúlyunkból való kimozdulás mindig magában hordozza a pánikbetegség kialakulásának esélyét, bár sok más tényező is szerepet játszik benne.
Tippünk: ha valóban tiszta növényi hatóanyagot keresel, kattints ide → Stress Control kapszula
Az igazán jó étrend-kiegészítőket az usamedical.hu oldalon találod.
Egyes esetekben összefüggést látnak a pánikrohamok és más mentális betegségek között, de ez nem egyértelműen kijelenthető, illetve a pánikroham önmagában egyáltalán nem utal mentális betegségre. A fóbiásoknál jellemző, hogy átélnek pánikrohamokat, de a kiváltó ok itt egyértelmű és annak megszűnésekor a roham is alábbhagy. A kialakult pánikbetegséget viszont már követhetik pszichés problémák, kialakulhat depresszió és a betegek egy része alkoholhoz és droghoz, pszichoaktív szerekhez fordul, mert kénytelen elnyomni a feltörő elviselhetetlen tüneteket, érzéseket. Sajnos hasonló kétségbeesés miatt az öngyilkosság esélye is az átlagnál magasabb arányban valószínűsíthető, ezért fokozott odafigyelést igényelnek a környezetünkben előforduló pánikrohamok, pánikbetegségek. Ne feledjük: felismerés, kezelés és a betegség leküzdhető, visszafordítható.
A pánikbetegeken végzett vizsgálatok között érdekes jelenséget fedeztek fel, arra a megállapításra jutottak, hogy a páciensek az átlagnál érzékenyebbek az oxigénhiányra, illetve a magas szén-dioxid koncentrációra. Ok nélkül alakulhat ki kapkodó légzés, hiperventilláció, ami hozzájárulhat a rosszullét kialakulásához.
A pánikroham tünetei
A pánikrohamok gyors és intenzív lefolyásúak. Gyakran előfordul, hogy mire a segítségül hívott fél – orvos vagy családtag – megérkezik, már nem észleli a tüneteket, mert általában a roham időtartama 20-30 perc.
- Hirtelen fellépő rémület, menekülési késztetés
- Betegségektől és a haláltól való félelem, erős szorongás
- Betegségeket mintázó testi reakciók
- Erős szívdobogás, mellkasi fájdalom
- Vérnyomás emelkedés
- Nehézlégzés
- Sürgető tettvágy, avagy teljes bénultság és tehetetlenség érzés
- Szédülés, ájulás, zsibbadás különböző testtájakon: arcon, kézen, vagy bárhol máshol.
- Negatív, végletes gondolatok, kényszeresség
- Reménytelenség, gyengeség
- Hányinger, hányás
- Hasi panaszok, görcsök
- Hidegrázás, verejtékezés
- Viszketés, kiütések
- Érzékelési zavarok
- Zuhanás vagy bezártság érzés
- Testkapcsolat hiánya
- Kontrollvesztés
- Realitás érzék elvesztése
Nyilvánvaló, hogy nem az összes tünet jelenik meg egyszerre, inkább tünetcsoportok a jellemzőek, mint például mellkas szorításhoz társul légszomj és erős szívdobogás, vagy émelygés, hányinger, hasfájás jelenik meg együtt. Bizonyos neurológiai tünetek is megjelenhetnek halmozottan, ilyenkor jellemző a szédülés, fejfájás, remegés és ehhez hasonló testi jelenségek. Általában 3-5 tünet van egyszerre jelen.
Figyelemre méltó a tünetek megjelenésének sorrendje is a betegség kezelésének szempontjából. Bizonyos rohamtípusoknál a szorongás megelőzi, szinte provokálja, más esetben csak követi a pánikrohamot. Önmagában a pánikroham az egészséges szervezetre nem jelent közvetlen veszélyt, csak az ismétlődő rohamok miatt kialakult állapotok járnak komoly következményekkel.
A pánikbetegség tünetei:
- A roham ismétlődésétől való félelem
- Állandósult szorongás, fóbiák
- Heves pánikrohamok, rosszullétek
- A roham esetleges rosszabbodása
- Állandósult magas stresszhormon szint
- Vegetatív tünetek
- Étvágytalanság, fogyás
De mire számíthatunk, ha felismertük a pánikroham, vagy pánikbetegség tüneteit és szeretnénk a problémától lehetőleg egyszer és mindenkorra megszabadulni? Tudatosságra, türelemre és természetesen kezelésre is szükségünk lesz, mert súlyos egészségügyi gonddal kell szembenéznünk. Több hónapig, hosszú évekig tarthat és kezelés nélkül várhatóan rosszabbodhat, de kezeléssel nagyon jók lehetnek az esélyeink. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen stádiumban csípjük nyakon ezt a jól rejtőzködő betegséget, hiszen oly sokszor csak nagyon kiterjedt fázisban kezdődik meg a terápia, amikor már megtörtén a munkahely elvesztése, megjelent az önállótlanság, esetleg megromlott néhány kapcsolat és egyéb szociális szövődményei keletkeztek. Ritkán mégis előfordul a spontán gyógyulás is, de ez egyáltalán nem jellemző. Amennyiben a korai fázisban kezdődik el a pánikbetegségre irányuló kezelés, még akár néhány hét is javulást hozhat és szövődményekre sem kell számítani.
Az első és legfontosabb teendő mindenképpen az orvos felkeresése, mert a pánikbetegséget a lehető leghamarabb kezelni kell. Előfordul, hogy már ez is nehézségekbe ütközik, mert nehezen megy a közlekedés, az utazás, a rendelőben való tartózkodás. Már az is eredmény, ha sikerül olyan orvost találni, akiben a lelkileg terhelt, reményvesztett beteg valóban megbízik. Sokat segít az orvos munkájában, ha a beteg le tudja írni a roham előzményeit, érzéseit, a körülményeket és a lezajlás részleteit, testi jelenségeit és el tudja mondani, mi az, ami számára a legnagyobb ijedtséget okozta. Erről gyakran nagyon nehéz beszélni. Szükség lesz alapos anamnézisre, ami általában több alkalommal épül fel teljessé. Fontos kérdés az is, hogy a beteg érzékelt -e a rohamot megelőzően olyan külső körülményt, ami szerepet játszhatott a kialakulásában.
A következő kérdésekre készüljünk fel minél pontosabb válasszal:
- Mikor volt az első roham?
- Hol és hogyan zajlott le?
- Milyen tünetek léptek fel és milyen sorrendben törtek elő?
- Meddig tartott a pánikroham?
- Hányszor ismétlődött azóta?
- Változott -e az időtartama, intenzitása?
- Volt -e olyan külső tényező, ami mindegyik rohamnál jelen volt?
A veszélyt tulajdonképpen a roham által kiváltott vegetatív tünetek okozzák, melyek bizony komoly egészségkárosodást okozhatnak a több hónapig húzódó betegség alatt. Az alapos vizsgálat több oldalú, hiszen a tünetek jól mintáznak különböző betegségeket. A pánikbetegség csak akkor válik bizonyossá, ha a tüneteket mutató szervi megbetegedések kizárhatóak. Sor kerülhet pajzsmirigy vizsgálatra, EKG-ra, EEG vizsgálatra, vérnyomás mérésre, vérképre, vércukorszint ellenőrzésre, kardiológiai vizsgálatra, légzőszervi kivizsgálásra.
A kezelőorvos az enyhébb esetekben nem mindig rendel gyógyszert, mert egyes vitaminok, ásványi anyagok is sokat javíthatnak a problémán. Általában a javaslatban:
- magnézium
- folsav
- B-vitamin
szerepel.
A súlyosabb esetek nagyon nagy körültekintést és kiváló szakértelmet igényelnek, mert a gyógyszerek kihatással lehetnek a beteg szervi működéseire, illetve a gyógyszerekhez való hozzászokásnak is megvan a reális esélye. Az adagolásnál megpróbálják beállítani azt a legkisebb gyógyszermennyiséget, aminek már érezhető a hatása és csak addig alkalmazzák, amíg feltétlenül szükséges. Így állítanak be gyógyszert a rohamok megelőzésére is, hosszútávon pedig antidepresszánsokat alkalmaznak. Ritkán kórházi kezelésre is szükség lehet.
A gyógyszerek a szerotonin, noradrenalin és dopamin rendszert befolyásolják és különböző módon hathatnak, ezért is feltétlenül kötelező a rendszeres orvosi ellenőrzés a szedésük alatt. Figyelemmel kell kísérni a gyógyszerek mellékhatásait, indokolt esetben ajánlott gyógyszert váltani. Amikor az orvos úgy ítéli meg, hogy a gyógyszer elhagyható, akkor egyénileg ütemezve, fokozatos csökkentéssel állíthatja csak le a beteget a készítményről, ezzel megelőzi a sokszor rendkívül kellemetlen elvonási tüneteket. A gyógyszerek elhagyása viszont nem járhat együtt a gyógyulás érdekében tett életmódbeli változtatások elhanyagolásával, mert az egészséges életmóddal csökkenthetjük a kiújulás esélyeit.
A megfelelő terápia hatására a betegség jó eséllyel tünetmentessé válik és a beteg a kiújulás hiányában gyógyultnak tekinthető. A kutatások a kognitív viselkedésterápiát tartják az egyik leghatékonyabb módszernek, mert a tartós gyógyulás aránya ennél a kezelésnél feltűnően magas. A kognitív viselkedésterápia által a beteg megtanulja korrigálni negatív gondolatait, így befolyást gyakorol a testi tünetekre, persze ehhez a páciens aktív együttműködése is szükséges.
A probléma természetes kezelésére az amerikai CBD olaj alkalmazása is ígéretes lehet.
Azok a betegek, akik valamilyen okból mégsem fordulnak orvoshoz általában visszatérő pánikrohamoktól szenvednek, amik teljes mértékben leterhelik életüket. Gyakori, hogy kialakul egyfajta elkerülő fóbiás magatartásforma, megjelenik a generalizált szorongás, depresszióba süllyednek, kialakulhatnak szenvedélybetegségek, alkoholhoz nyúlhatnak és előfordul, hogy vérnyomásuk is tartósan a normális érték fölé kúszik. Tulajdonképpen a kezeletlen pánikbetegséget komoly szervi és pszichiátriai következmények kísérhetik. Megjelenhet agorafóbia, az olyan helyzetektől, helyektől való félelem, ahonnan nem tudnak könnyedén kiszabadulni. Nagyon súlyos esetben a beteg akár saját életére nézve is veszélyt jelenthet.
Éjszakai pánikroham
Az éjszakai pánikroham ritka jelenség, védtelen, eszméletlen állapotban éri el a beteget. A stressz és a szorongás ilyenkor nem tudatosan lép fel, de a tünetek ugyanazok, mint a nappali rohamok esetében. Az éber alvásszakaszból, nem az álomból indulnak és úgy vélik, hogy a nappal megélt események, aggodalmak stresszhelyzetek a mozgatórugói.
Megelőzve az éjszaka átélt nyomasztó érzéseket, meg kell próbálni nagyobb hangsúlyt helyezni a lefekvés előtti nyugalmas ráhangolódásra. Nem tesznek jót az elalvás előtti 1-2 órában a felzaklató filmek, a nehezebb ételek, a koffein tartalmú italok és az intenzív testmozgás. A Mi történik az éjszakai pánikroham alatt című cikkünk részletesen tárgyalja a jelenséget.
Jó hatással lehet viszont a nyugodt alvásra:
- a relaxáció vagy
- a lágy, nyugtató zene
- gyógyteák
- meditáció
- lazító, nyújtó gyakorlatok.
Mit tegyünk pánikroham esetén?
A pánikroham alkalmával a szervezetünk pont úgy reagál, mintha egy valós vészhelyzet szereplői, elszenvedői lennénk, pont ugyanolyan biokémiai folyamatok játszódnak le bennünk. Érdekes ördögi körforgás alakul ki az első tünetektől való ijedtség és a roham súlyosbodása között, a rémisztő testi jelenségek (légszomj, remegés) további félelmeket váltanak ki, a kétségbeesés pedig még több tünetet. Ezt nem árt tudni.
A pánikrohamokra fel lehet készülni. Az egyik legjellemzőbb tünetre, a kapkodó légzés csillapítására létezik hatékony légzőgyakorlat, ami rendezheti a légzést és megelőzheti az ebből adódó rosszullétet is.
Az éjszakai pánikroham esetén se érdemes rögtön kiugrani az ágyból, lassú mozdulatokkal, a légzésre való koncentrálással kell megvárni, míg magunkhoz térünk az alvás fázisából. A papírzacskóba való légzés 10 percen belül lényegesen rendezi a ziháló légzést és egyben csökkenti a rohamot is. A figyelem tudatos elterelése a rohamról szintén javulást eredményezhet, egyszerűen csak valami más dologra kell komolyan koncentrálni, nem a roham jelenségeire. Például lehet hangosan számolni kettesével, hármasával, vagy kedvenc dalunk szövegét mormolni.
A Mit tegyünk pánikroham esetén cikkünkben tippeket adunk a lehetséges kezelési módszerekre, teendőkre.
Szerotonin pánikbetegség
Vannak olyan betegek, akiknek valószínűleg az áll a pánikbetegség hátterében, hogy szervezetükben nagyon kevés szerotonin termelődik. A szerotonin egy üzenetközvetítő anyag, felel a hangulatért, az indulatokért, az érzelmi életért. A szerotonin, közismert nevén boldogsághormon megfelelő szintje a szervezetben kellemes hangulatot, kiegyensúlyozottságot eredményez, hiánya esetén negatívabban láthatjuk a világot, belső nyugtalanság, szorongás, depresszió alakulhat ki. Megoldhatja a helyes táplálkozás, a napfény, segíthet a friss levegő és a mozgás is. Szerotonin található egyes ételekben, például a banánban és a csokoládéban is. Bővebben olvashatsz a szerotonin pánikbetegségről az Ez a megoldás szerotonin pánikbetegség idején cikkünkben.
Pánikbetegség lelki okai
Előfordul, hogy a pánikbetegség kezelését a gyógyszerek helyett pszichoterápia oldja meg, a kognitív viselkedésterápia képessé teszi a beteget arra, hogy a szorongást tudatos nézőpontváltással enyhítse. Segíthet a csoportterápia a betegség megértésében a saját és sorstársak eseteinek elemzésével, értelmezésével.
Az esetek egy részénél az anamnézisben szerepet játszanak a hibás megküzdési stratégiák vagy éppen azok hiánya, a szociális háttér hiányosságai, vagy éppen a szülői túlféltő nevelés okozta bizonytalanság kialakulása.
Nem ritkák a lelki okok a pánikbetegség hátterében, a rohamok lelki tényezőinek feltárásában a hagyományos pszichoanalízis is sokat segíthet. Javulást hozhat a betegségben a stresszkezelés módszereinek elsajátítása, illetve az érzelmi egyensúly fenntartásához vezető út megkeresése. Amennyiben a pánikrohamok bizonyos fóbiákhoz kötődnek, érdemes terápiás kezelést keresni a fóbiák leküzdéséhez, mert a megfelelő módszerekkel igaz lassan, de határozott javulási folyamat indulhat el a pánikrohamok súlyosságát tekintve. A pánikbetegség lelki okairól a Jó, ha tudod, mi áll a pánikbetegség lelki okai mögött cikkünkben találsz bővebb információt.
Pánikbetegség öngyógyítása
Mint már említettük, a pánikbetegség kezelése szakembert igényel, viszont a gyógyulást segíthetjük bizonyos módszerekkel. A mozgás, sport hatása a lelki egészségre itt sem elhanyagolható, hiszen az állandósult rossz közérzetet, rosszkedvet megtörheti a mozgás által felszabaduló endorfin, ami lényegesen csökkentheti a tüneteket, gyengítheti a pánikrohamok intenzitását.
Azt is tudjuk, hogy a szervezetünk tápanyagellátása, az elfogyasztott ételek összetétele milyen erős befolyással vannak közérzetünkre, életműködéseinkre, ezért erősen ajánlott az egészséges, rostokban, vitaminokban, nyomelemekben gazdag étrend, amely helyreállíthatja anyagcserénket, tehermentesíti emésztőrendszerünket, amitől egyszerűen komfortosabban, jobban érezzük magunkat a bőrünkben.
Egy összehangoltabb, kiszámíthatóbb, tartalmasabb életmód kialakításával sokat tehetünk a betegség leküzdése érdekében, ehhez ajánlott a közvetlen környezetünket is bevonni, az általuk felajánlott segítséget elfogadni. Az érintés, simogatás, ölelés akár kapjuk, akár adjuk olyan pozitív energiát hordoz, ami csak jó hatással lehet állapotunkra, energiaszintünkre. Érdemes viszont tisztában lenni azzal is, hogy időnként túlzott függés alakul ki a betegek és családtagjaik vagy orvosaik között, amit érdemes tapintatosan kordában tartani.
A stressz, a túlterheltség kerülése, a maximalizmussal való felhagyás, a gyengeségeink elfogadása, eseteink naplózása mind rugalmasabbá tudatosabbá tesznek, és így könnyebben leszámolhatunk a pánikbetegséggel.
Javasolják ezen kívül a légzőgyakorlatokat, a jógát, a fényterápiát, relaxációs gyakorlatokat, az alvásmegvonást, amiket a kezelőorvossal természetesen célszerű és fontos megbeszélnünk. A Pánikbetegség öngyógyítása így lehetséges című cikkünkben további tippeket találsz az öngyógyításra.
Pánikbetegség kezelése gyógynövényekkel
A természet számtalan betegségre kínál gyógyírt, a növényi kivonatok ereje gyakran felveszi a versenyt a legújabb mesterséges készítményekkel. Amikor a pánikbetegség még nem alakult ki, csak egy-egy pánikroham üti fel a fejét, ami az elszenvedő által is viszonylag jól konroll alatt tartható, érdemes megpróbálni, hogy a gyógynövények segítenek -e a problémán, enyhítik -e a tüneteket.
Nyugtató, hangulatjavító gyógynövények, kivonatok, teák, amelyek hatékonyak lehetnek:
- citromfű
- komló
- macskagyökér
- borágó
- orbáncfű
- CBD olaj
Gyógyult pánikbetegek
Sajnos a pánikbetegség egyre jellemzőbb, a sztárok között is találunk pánikbetegségből már kigyógyult személyeket. Erről szól a Gyógyult pánikbetegek a sztárok között című írásunk.
Kendall Jennert főként éjszakai pánikrohamok, halálfélelem, remegés kínozta, neki bevált a korábban említett légzőgyakorlat.
Dakota Johnson a túlterheltség miatt szenvedett a nappali pánikrohamoktól.
Emma Stone három évig kínlódott egy erősebb pánikroham hatásaitól.
Ellie Gouldingnak bármi ki tudta váltani a pánikrohamot, akár egy hétköznapi nézeteltérés, akár egy túlterheltebb nap is okozhatott lelki és fizikális tüneteket.
Cikkünk semmilyen módon nem alkalmas öndiagnózis felállítására, ismeretterjesztő, informatív jellegű. Ha tapasztalod a fenti tünetek valamelyikét, konzultálj orvosoddal!
Olvass tovább! Neked ajánljuk:
Mi történik az éjszakai pánikroham alatt?
Ez a megoldás szerotonin pánikbetegség idején
A pánikbetegség öngyógyítása így lehetséges
Jó, ha tudod, mi áll a pánikbetegség lelki okai mögött
Mit tegyünk pánikroham esetén?
