A nyár a legtöbbünknek a feltöltődés, a szabadság időszaka, még akkor is, ha csupán egy-két hét jut ki belőle. Mégis, ilyenkor többet vagyunk a szabadban, a környezetünk hangulata is megváltozik, ami hatással van ránk. Talán több idő jut pihenésre, mozgásra és szánhatunk időt végre arra is, hogy egy kicsit távolabbról nézzünk rá saját életünkre. Éppen ezért a nyári időszak különösen jó alkalom lehet arra, hogy észrevegyük, testünk nem véletlenszerűen jelez. Érdemes tudnunk, hogy a tartós fáradtság, a visszatérő izomfeszülés, a gyomorpanaszok, az alvászavar vagy a nehezen múló fejfájás mögött nem feltétlenül csak fizikai okok állhatnak.
A pszichés terhelés testi tünetekben való megjelenése ma már a tudomány által is elismert jelenség. A stressz hatással lehet az izomzatra, az emésztésre, a szív- és érrendszerre, az alvásra, a hormonális működésre és az immunrendszerre is. A stressz gyakorlatilag a szervezet több nagy működési rendszerét is érintheti, a mozgásszervi rendszertől kezdve a légzésen és keringésen át az emésztésig.
Amikor a lelki feszültség testi panasszá válik
Sokan tapasztalják, hogy egy nehezebb életszakasz után a testük is másképp működik. Megfeszül a váll, görcsösebbé válik a nyak, nyugtalanabb az alvás, gyakoribb a fejfájás, érzékenyebb lesz a gyomor, vagy egyszerűen nehezebb regenerálódni. Ezek a tünetek azt jelentik, hogy a test és a psziché szoros kapcsolatban áll egymással. A tartós stressz során a szervezet készenléti állapotban marad. Ez rövid távon hasznos lehet, hiszen segít reagálni a kihívásokra, hosszabb távon viszont kimerítheti a szervezetet. A kezeletlen stressz hozzájárulhat többek között magas vérnyomáshoz, szívbetegségekhez, alvásproblémákhoz, emésztési zavarokhoz, testsúlyváltozáshoz, valamint koncentrációs és hangulati nehézségekhez.
Éppen ezért fontos, hogy a visszatérő testi panaszokat üzenetként is megpróbáljuk értelmezni, tekintsünk rájuk kicsit más szemmel, mint eddig. Természetesen az első lépés mindig az orvosi kivizsgálás, főleg erős, újonnan jelentkező vagy romló tünetek esetén. Ha azonban a vizsgálatok nem mutatnak egyértelmű szervi okot, vagy a panaszok stresszes időszakokban erősödnek, érdemes a lelki háttérrel alaposabban foglalkozni.
A pszichoszomatikus tünet nem képzelt betegség
A pszichoszomatikus tünetekkel kapcsolatban az egyik legnagyobb félreértés, hogy ezek nem valódiak, pedig a fájdalom, a szorítás, az emésztési panasz, az izommerevség vagy a kimerültség nagyon is valós tapasztalat. A különbség inkább abban van, hogy a tünet kialakulásában vagy fennmaradásában a pszichés terhelés, a tartós feszültség, az elfojtott érzelmek vagy a megoldatlan élethelyzetek döntő szerepet játszhatnak. A test ilyenkor jelzőrendszerként funkcionál. Ha hosszú ideig figyelmen kívül hagyjuk a kimerültséget, a belső feszültséget vagy az állandó megfelelési kényszert, a szervezet előbb-utóbb hangosabban kezd tiltakozni, ami érthető módon jelenik meg makacs izommerevségben, lassabb gyógyulásban, visszatérő fájdalmakban és erős diszkomfort érzetben.
A nyár ebből a szempontból jó lehetőséget adhat a lassításra. A hosszabb nappalok, a több természetes fény, a szabadságok időszaka és a szabadban végzett mozgás mind segíthetnek abban, hogy újra kapcsolódjunk saját testünk jelzéseihez.
A pszichés eredetű vagy stressz által felerősített testi tünetek esetén a cél lehet, hogy megtanuljuk szabályozni a stresszválaszt, támogatjuk az idegrendszert, és fokozatosan dolgozunk azokkal az élethelyzetekkel, amelyek tartós feszültséget okoznak. Az egyik legegyszerűbb, mégis jól használható módszer a tudatos légzés. A lassú, nyugodt légzés segíthet csökkenteni a stressz testi tüneteit, mérsékelheti a feszültséget, és támogathatja a megnyugvást. Néhány perces, kényelmes testhelyzetben végzett, lassú be- és kilégzés segíthrt, amelyet rendszeresen érdemes gyakorolni.
A rendszeres mozgás szintén az egyik legerősebb, tudományosan is támogatott eszköz. Séta, úszás, kerékpározás, könnyű túra vagy reggeli átmozgatás is segíthet a feszültség csökkentésében. A mozgás stresszcsökkentő hatású, javítja a hangulatot, és segíthet elterelni a figyelmet a mindennapi aggodalmakról.
Ugyanilyen fontos az alvás rendezése. A tartós stressz és a rossz alvás gyakran egymást erősítik, mert ha keveset vagy rosszul alszunk, érzékenyebbek leszünk a stresszre, a fokozott stressz pedig tovább ronthatja az alvásminőséget. Nyáron különösen érdemes figyelni a hűvösebb hálószobára, a késő esti képernyőhasználat csökkentésére, a túlzott koffein kerülésére és arra, hogy a nap lezárása ne rohanásból álljon.
A belső figyelem mint öngyógyító erő
Az öngyógyítás ebben az értelemben azt a természetes képességet jelenti, hogy a szervezet megfelelő támogatás mellett képes regenerálódni, alkalmazkodni és új egyensúlyt kialakítani. Ehhez azonban szükség van arra, hogy észrevegyük saját határainkat. A belső figyelem gyakorlása lehet egészen egyszerű. Napi néhány perc csend, lassú légzés, naplóírás, testérzetek megfigyelése vagy egy nyugodt séta közben azon gondolkodni, hogy mire lenne most igazán szükségünk.
A mindfulness-alapú módszerek, a relaxációs technikák, a progresszív izomrelaxáció és a kognitív viselkedésterápia mind olyan irányok, amelyek tudományosan elfogadott módon segíthetnek a stresszkezelésben. A kontrollált légzés, a mélylégzés, a földelési technikák és a progresszív izomrelaxáció a stressz, a szorongás és a testi feszültség csökkentésére kitűnő eszközök lehetnek.
Mikor kérjünk szakembertől segítséget?
Bár a belső figyelem, a pihenés, a mozgás és a légzőgyakorlatok sokat segíthetnek, vannak helyzetek, amikor érdemes szakemberhez fordulni. Ha a testi tünetek tartósak, romlanak, akadályozzák a mindennapi életet, vagy erős szorongás, lehangoltság, pánikszerű rosszullét, alvászavar társul hozzájuk, fontos orvosi és pszichológiai segítséget kérni. A pszichés elakadás emberi jelenség, az életünk során mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor a megszokott megküzdési módjaink már nem elegendők. Ilyenkor a segítségkérés a gyógyulás egyik legfontosabb lépése.
A testünk sokszor előbb jelzi, hogy lassítanunk kellene, mint ahogy tudatosítanánk. Ha megtanulunk figyelni ezekre a jelzésekre, közelebb kerülhetünk egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és egészségesebb működéshez.
Kép forrása: magnific.com
