Szervezetünk vas nélkül nem jut oxigénhez és teljesen kimerültté válik. Testünkben a vas fehérjékhez kötött állapotban van jelen, mert a túl sok szabadon lévő vas toxikus lenne. Amikor elégtelen a vasbevitelünk, akkor a vasraktárként szolgáló fehérje bocsájtja rendelkezésre tartalékait. A vas oxigéntároló tevékenysége mellett részt vesz a sejtek energiatermelésében és az anyagcsere megfelelő működéséhez is hozzájárul. Szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében.
Tulajdonképpen vas nélkül nem tudnánk elegendő oxigént szállítani a testünk különböző részeibe, mert a vérünk egyik fontos alkotója, a hemoglobin, csak akkor tudja megkötni és szállítani az oxigént a tüdőből a sejtekhez, ha van elég vas a szervezetünkben. Ha nincs, fáradtnak, gyengének érezzük magunkat, szédülhetünk is, mert az agyunk és izmaink nem kapnak elég oxigént. A vas segíti az immunrendszert is, vagyis jobban ellen tudunk állni a betegségeknek. Szóval a vas nélkül nincs se energia, se jó közérzet.
Ha a vastartalékaink rendben vannak, azt leginkább onnan érezzük, hogy energikusak vagyunk, könnyen tudunk koncentrálni, és jól bírjuk a fizikai terhelést. A bőrünk színe egészséges, nem sápadt, a körmeink erősek, nem törnek le könnyen, és a hajunk is dús, fényes lehet. A sebgyógyulás is gyorsabb, és kevésbé vagyunk fogékonyak a fertőzésekre, mert a szervezetünk védekezőképessége erősebb. Emellett a normál vasellátottság hozzájárul a stabil hangulathoz és kiegyensúlyozott idegrendszeri működéshez is, vagyis nem vagyunk ingerlékenyek vagy lehangoltak minden ok nélkül. A „jó formában vagyok” érzése kísérheti mindennapjainkat.
Amikor az átlagosnál több vasra van szükségünk
Az átlagosnál több vasra akkor van szüksége a szervezetünknek, amikor fokozott terhelés éri, vagy valamilyen különleges élethelyzet áll elő. Ilyen a növekedés időszaka, főleg a kamaszkor, hiszen a fejlődő test több vért és oxigént igényel. A várandósság idején pedig nemcsak a kismama, hanem a magzat vasellátását is biztosítani kell. Sportolók esetében is nőhet a vasszükséglet, mivel az intenzív mozgás fokozza a vörösvértestek lebomlását és az oxigénigényt. Nőknél a rendszeres, erősebb menstruáció miatt lehet több vasra szükség, hiszen ilyenkor vért veszítenek. Emellett műtétek, véradás, baleset vagy más vérveszteség után is fontos a fokozott vasbevitel. Egyes krónikus betegségek vagy emésztőrendszeri problémák esetén a vas felszívódása is romolhat, ilyenkor is pótlásra lehet szükség.
A vashiány jelei
Ha valaki folyamatosan sápadt, akkor hamar megállapítást nyer a szülők, nagyszülők által, hogy biztos vashiányos. Ez valóban lehet jele a vashiánynak, mert a szervezet a vashiány esetén nem tud megfelelő mennyiségű hemoglobint előállítani, ami a vért vörösre színezi. Ilyenkor szaporább lehet a szívverés, mert testünk a saját védelmében próbálja fokozni a keringést, illetve nem létfontosságú részekből vonja el az oxigént. Így alakul ki hajhullás vagy a köröm repedezése. A test ösztönösen pótolni akarja a hiányzó vasat, ezért olyan furcsaságok alakulhatnak ki, mint sóvárgás a föld, a homok iránt, vagy a jégkocka szopogatás iránti vágy az agyi vérellátás fokozása érdekében.
Amikor nincs fokozott szükségünk a vasra, akkor is kialakulhat vashiány, ha elfogyasztott ételeink nem tartalmazzák a szükséges mennyiségű vasat. A legtöbb állati eredetű vasat tartalmazzák a vörös húsok, növényi eredetűt pedig a spenót és a sóska. Vasforrás ezen kívül a máj, belsőségek, halak, tojás, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, cékla, tökmag, napraforgómag, diófélék. Az állati eredetű vas könnyebben hasznosul. A felszívódással viszont lehetnek problémák, ilyenkor ugyanúgy kialakulhat a vashiány. Segítik a felszívódást a C-vitaminban gazdag étel, például a citrusfélék.
Az alábbi videóból megtudhatod, hogyan tárolja és hasznosítja a szervezetünk a számunkra létfontosságú vasat.
