Amikor a mindennapi életben tudatosság nélkül működünk, szinte folyamatosan kifelé figyelünk. Feladatok, értesítések, beszélgetések, munkahelyi helyzetek és otthoni teendők követik egymást, miközben alig marad idő észrevenni, mi történik bennünk. Pedig a belső figyelem fejleszthető és szükséges képesség a tudatos életvezetéshez. Minél gyakrabban fordítunk tudatos figyelmet saját testi érzeteinkre, gondolatainkra és érzelmi reakcióinkra, annál könnyebben ismerhetjük fel, mire van szükségünk, mi terhel túl, és milyen szokások támogatják valóban a jóllétünket. Ez a módszer arra, hogy jelen legyünk abban, amit éppen csinálunk, és közben kapcsolatban maradjunk önmagunkkal is.
Észrevegyük például, amikor feszültté válik a vállunk, felgyorsul a légzésünk, elfáradunk, ingerültebbek leszünk, vagy egyszerűen elveszítjük a koncentrációnkat. Ezek az apró jelzések arra szolgálnának, hogy tudatosodjon, most pihenésre, mozgásra vagy egy kis csendre lenne szükségünk.
A belső figyelem tanulható
Vannak, akik természetükből adódóan könnyebben észreveszik saját belső folyamataikat. Mások hosszú időn keresztül inkább a külső elvárásokhoz, feladatokhoz és körülményekhez igazodnak, ezért kevésbé érzékelik saját testi és érzelmi jelzéseiket. A belső figyelem egyszerű gyakorlatokkal fokozatosan erősíthető. Már napi néhány perc is sokat jelenthet, ha ilyenkor csak megfigyeljük, hogy éppen hogy vagyunk. Pásztázzuk végig a testünket, koncentráljunk kicsit befelé, éppen hol érzünk feszültséget, hol vagyunk ellazultak, milyen a légzésünk, mennyire vagyunk energikusak. Ugyanilyen hasznos lehet néhány pillanatra megfigyelni a gondolatainkat, hogy éppen aggódunk, előre tervezünk, rágódunk valamin vagy nehezen tudunk elszakadni egy problémától. Minél többször gyakoroljuk ezt, annál hamarabb válhat felismerhetővé egy-egy visszatérő minta.
A test jelzései sokat elárulhatnak. A test állapota szorosan összefügg azzal, hogyan érezzük magunkat mentálisan. Ha keveset alszunk, rendszertelenül étkezünk, hosszú órákat ülünk vagy folyamatos feszültségben dolgozunk, annak előbb-utóbb testi és lelki jelei is megjelenhetnek. A tudatosabb életmód egyik alapja, hogy megtanuljuk észrevenni ezeket a jelzéseket. Hasznos lehet, ha tudatában vagyunk annak, ha csökken a koncentráció, megjelenik az állandó fáradtság, romlik az alvás minősége vagy türelmetlenebbé válunk úgy általánosságban, tartósan.
A tudatosabb életvitelhez a kisebb, következetesen fenntartható szokások számítanak a legtöbbet. A rendszeres étkezés, a megfelelő folyadékbevitel, a változatos étrend és az elegendő pihenés olyan alapokat teremthet, amelyek mellett könnyebb koncentrálni, kiegyensúlyozottabb maradni és figyelni saját reakcióinkra. Az étkezés különösen érdekes ebből a szempontból, mert könnyű megszokásból enni, anélkül hogy figyelnénk az éhség, a teltség vagy akár a fáradtság jelzéseire. Figyeljük meg azt is, hogyan érezzük magunkat egy-egy étkezés után, mikor van valóban szükségünk energiára, és mikor nyúlunk ételhez inkább feszültség vagy unalom miatt. Már néhány ilyen megfigyelés is közelebb vihet ahhoz, hogy jobban értsük saját szokásainkat.
A mozgás a mentális egyensúlyt is támogatja
A testmozgás közben érezzük meg először igazán, mennyire fáradtak, feszesek vagy éppen energikusak vagyunk. Egy séta, könnyű torna, kerékpározás vagy más mozgásforma segíthet kiszakadni abból a mentális pörgésből, amely egész nap fenntarthatja a belső feszültséget. Mozgás közben a figyelem könnyebben visszatérhet a testhez. Észrevesszük a légzés ritmusát, az izmok munkáját, a tempót és a fáradtság változását. Ez önmagában is egyfajta tudatossági gyakorlat lehet, amely hosszabb távon is beilleszthető a mindennapokba. Majd egy nyugalmasabb szakaszában a napnak következhet ismét a légzés megfigyelése, egy kis elcsendesedés, naplóírás vagy egyszerűen néhány perc telefon nélküli nyugalom, hogy legyen hely a gondolataink között.
Az elme szokásai is alakíthatók
A belső figyelem egyik legérdekesebb része, amikor elkezdjük észrevenni saját gondolkodási mintáinkat. Sok gondolat automatikusan jelenik meg. Van, aki gyorsan a legrosszabb lehetőségre gondol, más túl sokáig elemzi ugyanazt a helyzetet, megint más nehezen enged el egy-egy kellemetlen élményt. A kialakult mintákat nehéz megváltoztatni. A tudatosítás azonban fontos első lépés. Amikor már felismerjük, hogy egy bizonyos helyzet rendszeresen ugyanazt a reakciót váltja ki belőlünk, könnyebben dönthetünk arról, hogyan szeretnénk válaszolni rá.
Idővel az is egyre világosabbá válhat, hogyan reagálunk másokra, milyen helyzetekben válunk türelmetlenné, mikor védekezünk túlzottan, és milyen konfliktusokat ismétlünk újra. Ez az önismereti munka olykor kényelmetlen lehet, mégis sokat adhat, mert valamivel nagyobb szabadságunk lesz a reakcióinkban. Ha felismerjük például, hogy bizonyos helyzetekben mindig azonnal válaszolunk, könnyebb lehet tudatosan hagyni néhány másodpercet. Ha tudjuk magunkról, hogy stresszes időszakban hajlamosak vagyunk elhanyagolni az alvást vagy a mozgást, korábban közbe tudunk lépni. A tudatosság így lassan a döntéseink részévé válik.
Hasznosak tehát a hétköznapokba épített apró gyakorlatok. Ilyen lehet néhány nyugodt légvétel reggel, néhány perc séta telefon nélkül, egy rövid testérzet-megfigyelés munka közben vagy este a nap végiggondolása. A lényeg a rendszeresség, hiszen a tudatosság hosszú távú folyamat. Az életmód, az önismeret és a tudatosság ezen a ponton összekapcsolódik. Idővel egyre pontosabban érzékeljük majd, mi történik bennünk, és ennek alapján tudatosabban alakíthatjuk a mindennapjainkat. Ez a fajta belső figyelem idővel természetesebb önismerethez, kiegyensúlyozottabb döntésekhez, stabilabb életvezetéshez vezethet és ez a jóllét kulcsa.
Kép forrása: magnific.com
