Alkoholista emberrel együtt élni nehéz, mégis sokan küzdenek ezzel a helyzettel. Kilábalni az alkoholizmusból annak, aki hosszú ideje kóros alkoholfüggőségben él, legalább ennyire súlyos vállalást jelent.
Az alkoholizmus kezelése csak akkor kezdődhet el, ha diagnosztizálták a betegséget, ezért nem árt ismerni a tüneteket, hogy segíthessünk ismerőseinken, szeretteinken, barátainkon, akik egyébként a problémától függetlenül nagyon is értékes emberek.
Az alkoholizmus jeleit nem árt az érintettekkel is szembesíteni, hiszen sokan magukról sem tuják, hogy az állapotuk már megütötte a kezelést igénylő határt. Nem jó ezt húzni, halasztani, mert még mélyebbről kell a végén felállni.
Lássuk tehát, hogy valójában ki számít alkoholistának! Legjobb, ha inkább alkoholhasználati zavarról beszélünk, amit az alábbi viselkedések tesznek gyaníthatóvá:
- rendszeres, nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása,
- sikertelen leállás,
- naponta jellemző alkoholizálás,
- vágyódás az alkoholos italok után,
- elhanyagoltság, érdektelenség a környezet iránt,
- az ivás fő tevékenységbe helyezése,
- veszélyes viselkedés, helyzetek,
- hozzászokás jelei,
- arcon hajszálerek, vöröses foltok,
- megvonás esetén elvonási tünetek jelentkezése.
Természetesen nem mindegy, hogy milyen szintű az alkohol függőség, mert vannak fokozatok. Ha szinte minden kritérium teljesül a felsoroltak közül, akkor már súlyos alkoholizmust állapíthatunk meg. Tekintsük viszont erős intő jelnek már 1-3 tünet megjelenését is.
Megrémülni persze nem kell, az alkohollal egészséges viszonyt is kialakíthatunk. Ha valaki egy összejövetelen alaposan a pohár fenekére néz, de utána több hét is eltelik anélkül, hogy italos pohár után nyúlna, ott semmi ok az aggodalomra. Akkor kell figyelni, ha szépen, lassan egyre rendszeresebbé és sűrűbbé válik az italozgatás.
Gyakran előbb magát az okot kell kezelni, mint a függőséget. Más kérdés, hogy az nem lehet vigasz a hozzátartozóknak sem, ha valakinek alapos oka van az iszogatásra. Mégis érdemes a dolgok mögé nézni, mert a háttérben felfedezhető a trauma, a bántalmazás, az elhanyagolás, magány vagy gyermekkori sérelmek.
Ami pedig gyakorta akadályozza a kezelés elkezdését, az a szégyenérzet, illetve a beismeréstől való félelem. Aki pedig már megpróbált leszokni, azt sokszor eltántorítják a felidézett elvonási tünetek, melyek napokig tartó fizikai kellemetlenségekkel járhatnak, mint remegés, izzadás és a hozzá tartozó szorongás, dekoncentráltság.
Ahova mindenképpen el kellene jutniuk, az az ivás szabályozása lenne, ehhez viszont segítségre lesz szükségük. Javasolt megoldások a csoportok, az addiktológiai ellátások, információszerzés a helyzet megoldási lehetőségeiről. Az alkoholizmus kezelése kikerülhetetlen.
